AI Act az ügynökségi gyakorlatban – #26/02
2026.09.14.
Kézfeltartást kérünk: ki az, aki az elmúlt hónapban publikált AI-jal írt szöveget, generált képet vagy avatáros videót, és nem jelölte sehol? Na, pontosan erről szól ez az adás. Mert 2026 augusztus 2. óta él az EU AI Act átláthatósági szabálya, az 50. cikk, és jó eséllyel téged is érint, csak még nem tudsz róla.
A tét pedig nem elméleti. A jelöletlen AI-tartalom nem „ejnye-bejnye” kategória, hanem olyan mulasztás, aminek a felső bírsághatárát Magyarországon kormányrendelet rögzíti: 13,3 milliárd forint. Nem azért mondjuk, hogy pánikolj. Azért mondjuk, hogy felkészülj. Ebben segít a vendégünk, dr. Dávid Péter ügyvéd, a fintechjog.hu alapítója, az ország egyik első mesterséges intelligencia szakjogásza, aki most kivételesen nem óradíjban adott tanácsot.
Az AI Act az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendelete, az 50. cikk pedig a transzparenciáról szól: aki AI által készített vagy módosított tartalommal találkozik, annak tudnia kell róla. Chatbot, deepfake, szintetikus hang, generált kép, mind ide tartoznak.
Ismerős az érzés? 2018-ban ugyanígy rohangáltunk a GDPR miatt, aztán kiderült, hogy fel lehet rá készülni. Az adásban végigvesszük, mit tanultunk abból a körből, és miben más a mostani.
Az adás egyik legfontosabb sztorija a Moffatt kontra Air Canada ügy: az utas a légitársaság chatbotjától kapott ígéretet a visszatérítésre, a cég pedig azzal védekezett, hogy a szoftver mondta, nem ők. A bíróság másképp látta. A tanulság minden cégnek szól: a chatbotod szava a te szavad.
Péter emellett közérthetően szétszedi az AI-lánc három szerepét, a szolgáltatót, a forgalmazót és az alkalmazót, és megmutatja, hol csúszhat át rád a felelősség egy rosszul megírt fejlesztési szerződésben. Ügynökségként ez az a rész, amit kétszer érdemes meghallgatni.
Az adás gerince egy játék: valós ügynökségi helyzeteket soroltunk, Péter pedig megmondta, kell-e jelölni. Néhány a listából:
Hogy melyikre mi a válasz? Van, ami meglepő lesz. A feloldást az adásban találod, és higgy nekünk, a „felelősségvállalás” szó többször fordul elő benne, mint gondolnád.
A beszélgetés talán legkényelmetlenebb pontja: a legtöbb cégnél nem az a kockázat, amit a vezetőség jóváhagyott, hanem az a tucatnyi ingyenes AI-eszköz, amit a kollégák évek óta csendben használnak. Kimenő céges adatok, sérülő üzleti titkok, és egy jogszabályi kötelezettség, amiről kevesen tudnak: 2025. február 2. óta minden AI-t alkalmazó cégnek oktatnia kell a munkatársait a tudatos AI-használatra. Ez nem ajánlás, hanem az AI Act 4. cikke.
Beszélünk arról, mi számít érdemi szerkesztői ellenőrzésnek (spoiler: a helyesírás-javítás nem az), mi a különbség a digitális vízjel és a látható jelölés között, mit hoz a digitális omnibus és a 2027-re tolt határidők, és hogy az EU szabályozás valóban visszafogja-e a fejlődést, vagy inkább mederbe tereli. A végén pedig bebizonyítjuk, hogy a marketing és a jog tényleg kéz a kézben jár. Ehhez egy 90-es évekbeli fotót is bevetettünk, de ennél többet nem árulunk el.
Az epizódot megtalálod YouTube-on, Spotify-on és Apple Podcasts-en. Ha csak egyetlen adást hallgatsz meg idén a jogról, ez legyen az, mert a következő kampányodnál már nem az lesz a kérdés, hogy használsz-e AI-t, hanem az, hogy jól használod-e.
Vendégünk dr. Dávid Péter ügyvéd, a fintechjog.hu alapítója, infokommunikációs szakjogász és mesterséges intelligencia szakjogász. Hitvallása: az ügyvéd legyen mérnök, ne tűzoltó.
