A jövőről szóló történetek szinte mindig sötétek. Cyberpunk, Fallout, Terminátor, mintha a holnap kizárólag romokban érne minket. A KreaTúra Podcast legújabb adásában mégis leül velünk valaki, aki más szemmel néz a kristálygömbbe: Rab Árpád jövőkutató, az NKE ITK tudományos főmunkatársa, akinek a derűje nem naivitás, hanem kutatási eredmény. Egy filmen, egy könyvön, egy számítógépes játékon és egy zenekaron keresztül járjuk körül, miért alakítható a jövő, és mit kezdjünk vele már ma.
Ha eddig csak szorongtál a mesterséges intelligencia és a klímaválság hírei között, ez az adás pont neked szól. Nem vigasztal, hanem keretet ad.
Rab Árpád egyik legfontosabb gondolata, hogy a disztópia egyszerűen jól eladható termék. Úgy szeretünk félni tőle, ahogy a horrorfilmtől, miközben a fejünk hátsó zugában tudjuk, hogy a valóság nem ilyen. A digitális tér ráadásul torzít: a hangos, kifakadó húsz százalékot látjuk száz százaléknak, miközben a csendes többség nyugodtan, jó döntéseket hozva éli az életét.
A lényeg, amit visz az egész beszélgetésen: a jövő nem egy fix végállomás, hanem egy változtatható forgatókönyv. A félelem önmagában terméket csinál belőlünk, a „kreatív aggodalom” viszont cselekvésre vált. Látok egy kockázatot, és felteszem a kérdést, hogyan csináljam másképp.
Az első kulcs egy film, a 2014-es Holnap határán. Időhurkos sztori, amiben a főhős újra és újra visszapörgeti a napot, amíg meg nem találja a tökéletes forgatókönyvet. Pont olyan, mint amikor a videojátékban visszatöltöd az utolsó mentést egy elrontott csata után.
Árpád szerint pont ez a jövőkutatás esszenciája. Ismered a trendet, ismered a valószínű végkimenetelt, és egyetlen dolgon tudsz variálni, saját magadon. A film arra emlékeztet, hogy a hibáink következménye az életben nem törölhető, ezért a választás súlya nálunk marad. És itt jön a beszélgetés egyik legélesebb gondolata: a nehéz döntés nem a nagy döntés, hanem a nem számszerűsíthető. A több fizetés vagy a lélek, ezt nem lehet táblázatba írni.
A második kulcs egy klasszikus, Asimov Alapítvány sorozata. A teória szerint elég nagy adatmennyiségből az emberiség jövője megjósolható, mert a tömeg viselkedése kiszámítható, még ha az egyén szabadon dönt is. Egy galaktikus birodalom bukását és újjászületését írja le, lényegében a Római Birodalom történetét fantasztikus köntösben.
A podcastban Pali felteszi a kérdést, amit minden hallgató feltenne: jövőkutatóként igaz ez? Árpád válasza józanító. Az adat nem jósol, de a trendeket érzékelteti. És van egy szereplő, az Öszvér, egy mutáns, akit a rendszer nem tud bekalkulálni. Ő a bizonyíték arra, hogy a nagy sodorvonal mellett mindig kialakíthatod a sajátodat. Igen, a trendek erősek, de te tudatosan választhatsz más utat, ha elég okosan teszed.
A harmadik kulcs egy játék, a Horizon Zero Dawn. Öntudatra ébredő gépek, elpusztított civilizáció, törzsi kultúrába visszatérő emberiség. Csábító lenne itt a Skynet-rémálomnál maradni, Árpád viszont félreteszi az öntudat kérdését, és valami sokkal valóságosabbra mutat rá.
Az igazi veszély nem az, hogy a gép akarni kezd, hanem az, hogy rosszul programozzuk és optimalizáljuk. Néhány hétköznapi példa az adásból: az energiarendszer, ami közjóért lekapcsolja a termosztátodat, az önvezető autó, ami a tulajdonost védi vagy a társadalmat, és a fizikai világ meghackelése, amikor a 30-as tábla elé valaki odafest egy egyest. A gépeknek kritikus gondolkodást kell tanítani, különben az egészségügyi adatok egyetlen átírt sora életekbe kerülhet. Nem a tudat a probléma, hanem az emberi gondatlanság a kódban.
A negyedik kulcs a legvadabb, az Atari Teenage Riot, egy kíméletlen elektronikus punkzenekar, ami az információs társadalomról és a szabadságról üvölt. Árpád őszinte, ezt nehéz élvezni, az első száz óra rossz. Mégis pont ez a lényeg. A zenekar nem akar tetszeni, csak igazat mondani.
Itt a beszélgetés a szubkultúrákról, a baráti rituálékról és a kapcsolódásról szól, többek között a legendás autós zenefelelős-szabályokról, ahol mindenkinek három vétója van egy hosszú úton. A tanulság a felszín alatt: a kultúra fogyasztása nem passzív szórakozás, hanem a kapcsolódás eszköze.
Annak, aki belefáradt a folyamatos jövőszorongásba, és egy átgondolt, mégis derűs nézőpontra vágyik. Aki szereti a science fictiont, és élvezi, ha egy okos vendég a popkultúrán keresztül beszél a valóságról. És annak, aki nem kész válaszokat keres, hanem jobb kérdéseket.
A KreaTúra Podcast a Brandventure és a Jacsomedia közös műsora, a mikrofonnál Hegedűs Pál és Jacsó Péter Tivadar. Ebben az adásban a vendég Rab Árpád jövőkutató.
Hallgasd meg a teljes beszélgetést, és írd meg kommentben, melyik popkulturális kulcs fogott meg a leginkább. Ha tetszett, egy kedveléssel és egy feliratkozással segíted, hogy legyen folytatás.
KreaTúra Podcast – Útkeresés és csúcsdöntés a marketing tájain. A Brandventure és a Jacsomedia Digitális Ügynökség közös marketing podcast műsora. Hallgass minket, és mászd meg velünk a marketingszakma csúcsait!
KreaTúra Marketing Podcast. @2023