Kasza Tibi és a Pápa – a trash reklámok eredete és jelentősége

A Pápa Trash Reklámok Bűvöletében

Kasza Tibi és a Pápa – a trash reklámok eredete és jelentősége

1545-ből eredeztető a képünkön látható karikatúra, ami a pápát gúnyolja. A parasztok az alfelüket mutatják neki, melyből gázokat eregetnek (tovább nem részletezzük, talán így is érthető).

A trash reklámok gyökerei 500 évvel ezelőttre, vagy akár még korábbra vezethetők vissza. Így nem olyan merész kijelentés, hogy a jelenség egyidős az emberiséggel.

Ami nem egyidős, az a terjedési sebesség. A közösségi média berobbanásával ugyanis az eddig folyósón, falusi piactéren, lépcsőházban terjedő pletykák és hírek terjedési sebessége és viralitása megsokszorozódott.

Mi a helyzet napjainkban?

Napjainkra eljutottunk oda, hogy egy erősebb mém, vagy cuki videó egy hét alatt bejárja a Földet.

Hogy ki és mi számít trashnek, az persze nézőpont kérdése. A felhasználó szempontjából mindenki trash, aki számunkra érdektelen tartalmat tol az arcunkba. Ez leginkább úgy éri el, hogy gyakrabban jelenik meg, mint hogy el tudnánk felejteni.

A trash első nagy hullámait Lagzi Lajcsi zenéjétől a Mónika-shown és Anettkán át a bulvárlapokig a rendszerváltás és az azt követő médiapiaci liberalizáció hozta el hazánkba.

A magyar közönség ekkor találkozott először változó minőségű tartalommal. És rögtön ki is alakult egy új törésvonal. Azok számára vált nyilvánvalóvá, hogy trashről van szó, akik megütköztek a produkció színvonaltalanságán. A többiek azonban nem értették ezt a felháborodást, mert nekik tetszett a műsor.

És kik a kakukktojások?

Vannak persze kakukktojások. A 2009-es Sziget reklám nézőpontja merőben eredeti. Elsőre ez egy tipikus trash reklám. Janklovics Péter a tipikus panelproli hangján szólja le az előadókat.

A csavar persze az a sztoriban, hogy ezzel indirekt reklámot csinál a fesztiválnak azok körében, akik ki akarnak tűnni azáltal, hogy trendi zenét hallgatnak. A hatás nem maradt el, ez a reklám azóta kultúrtörténeti kincs és generációs életérzés.

Bár a trash terjedése a világhálóval együtt gyorsult fel, évtizedekkel korábban is sikerrel alkalmazták. Howard Gossage már 60 éve 1 méter rózsaszín betont sorsolt egy benzinkutas nyereményjáték fődíjaként. Rájött, hogy a benzinkútak között nincs lényegi különbség, ezért úgy tudja megkülönböztetni őket egymástól, ha egyedülállóan eredeti – és az esetében szándékoltan bugyuta – reklámot fejleszt nekik.

Persze hazánk szülötteinek sem kell a szomszédba mennie valódi trash tartalomért. Kasza Tibi az autójára ragasztott A/3-as plakáttal promózza az aktuális hakniját. Klapka György Vámház körút 9-es zaci reklámja még ma is a köztudatban van, még ha az alkotó maga már a túlvilágon köti az üzleteket.

Kapa és pepe

Kapa és Pepe pedig eredetileg csak egyetlen gegnek indult, de akkorát durrant, hogy Mucsi Zoltánt ma is ezzel a karakterrel azonosítják és legalább egy tucat reklámhoz kölcsönözte ezt a szereplőt.

Ha tovább kalandoznál a trashben, hallgasd meg a KreaTúra Podcast ezzel foglalkozó adását.
Szívesen válaszolunk minden felmerülő kérdésre is.

Eddig 3 adásunk jelent meg:

  1. Brief – avagy hogyan kommunikálj hatékonyan az ügynökségeddel? Meghallgatom
  2. Nyúlás, vagy inspiráció – amilyen könnyen rávágjunk valamire, hogy nyúlás, olyan vékony a hatérmezsgye. Elvis nyúlt, amikor RnB dalokat énekelt fehéreknek? És Geszti a Magyarország dallal? Adásunkban erre keressük a választ. Meghallgatom
  3. Trash reklámok – sokszor érzed, hogy mindent beborít a szemét? Ez a kommunikációra is igaz. Miért alakult ez így és honnan jön a sz*r? Meghallgatom
  4. Árazás (előkészületben), egy tabu téma, amin mindenki pörög. Túláraztad, vagy túl keveset kértél? Legtöbbször ez csak utólag derül ki
Facebook
LinkedIn
Twitter